Egy morzsaporszívó létfontosságú dolog. De biztos, hogy érdemes ilyenre költeni?
Bármikor szétszóródhat a morzsa, konfetti vagy bármi más az asztalon. Ilyenkor jól jön egy kis seprű vagy egy morzsaporszívó. De ha egyik sincs, akkor csak csavarjátok ki a gégecsövet a mosogató alól.
Arról, hogy miért ad ki hangot a porszívónk, ebben a bejegyzésben volt szó.
Azért, hogy nem menjen mindenhová a konfetti , azért egy kicsit ügyesnek kell lenni! Mondom is, hogy miért: na szóval, neked egy porzsákra van szükséged
( morzsaporszívó vagy réi szalagcsiszoló porzsákja ) és kell egy visszacsapószelep ( fingom sincs, hogy honnan ). a szelepet beragasztod a cső végébe és rá a porzsákot ( általában bajonet-záras ). Kb. ennyi.
Szerintem a porzsák nem megfelelő. Nemlessz akkora nyomáskülömség hogy felszivja a porzsákon át. Inkább egy szitával kéne kiprobálni! Mondjuk egy szunyogháló teaszürőstb stb…
Én is a szúnyoghálóra gondoltam elsőként.
Nincs valakinek kedve kiszámolni, hogy olcsóbb-e annyi ételt vásárolni, amennyi pótolja azt az energiát, ami a cső pörgetéséhez kell, mint egy morzsaporszívó áramfogyasztását kifizetni?
azért a linket csak nem felejteném ki lustaságból
http://www.szertar.com/webizodok/a_gegecso_hangja/
csak akik lusták pötyögni, azoknak itt van hogy miért is ad ki hangot
@ajjaj: nem lustaságból maradt ki, hanem valszeg figyelmetlenségből. frissítettem. köszi.
egy harisnyat kell a vegere huzni.
az nem jo?
Csak az a baj, hogy a szelep mindenképpen kell, különben a nyomáscsökkenés hatására a cucc visszahullik a csőböl és akkor édesmindegy, hogy mit rakunk a végére!!!!!!!!!!!!!
Komolyan azon vitáztok, hogy hogyan lehet megakadályozni a konfetti szétszóródását?
)))))))))
@John Doe:
Nem, csak a megoldason gondolkodunk! Ha vitáznánk, akkor már minden más is elhagzott volna……….!!!
Hali!
énis kaphatok? 
Tök jó a póló
Átláttam a szitán! Ezt a kísérletet azért választottad, hogy közben megnézd, milyen hatása van a morzsaporszívóillatosítónak a tengerimalacra.
Milyen?
@Strigi:
jóóóóóóóó, e a porszívót is meg kell venni!!!!
Sziasztok!
@Strigi: Tovább bonyolítja a képletet, hogy a gégecső pörgetéséhez szükséges energiát zsíros kenyérből vagy szarvasgombás bélszínszeletekből szeretnénk-e fedezni.
Egyébként bennem komolyan felmerült, hogy a jelenségben nincs-e szerepe a gégecső forgó részében lévő levegőre ható centrifugális erőnek. Kicsit jelentősebb erőnek érzem (és itt a hangsúly az „érzem”-en van), mint ezt a számomra amúgy is egy kicsit megfoghatatlan „állni látszik a gégecső, és a levegő halad”-erőt. Mi a vélemény?
Most akkor bárki írhat kommentet?
Vagy optikai csalódás az ami megjelent és már nem olvasható?
70
@Barto: szerintem (úgy érzem), hogy ez tisztán bernoulli
@netuddki (azaz…): bárki írhat kommentet. ugyanakkor az obszcén, nagyon nem az oldalhoz tartozó kommenteket moderálom. konkrétan egy kommentet töröltem eddig. most nem néztem meg, hogy te írtad-e azt. mindenesetre még akkor küldtem egy mailt a kommentelőnek…
Csak egy korábbi kísérletedet hoztam kapcsolatba a konfettiszívó gégecsővel.
Nem használok obszcén szavakat, irásban sem.
Köszi.
70
@netuddki (azaz…): akkor én értettem félre valamit, bocsi.
Ma még csak kedd van??
Óóóó… pedig már bele éltem magam a szertár adásba:D
működik a szertár.com
Sziasztok!
Én most írok először, de nem utoljára.
Szerintem egy hagyományos tésztaszűrő fémhálója tökéletesen megfelel arra, hogy ne szóródjon szét a piszok.
Remélem nemsokára lesz új kísérlet…
Üdv.:Erik
@viteez: Én mondtam…
@Erik: Most vágom a videót. Ha tudnád, milyen közel állsz ezzel a tésztaszűrővel a holnapi kísérlethez… =))))))))))
Kedves Róbert!
Ajánlom figyelmedbe ezt a kísérletet: http://rolisoft.net/video/instant-meleg-jeg-keszitese.html
A nátrium-acetátot oldd fel majdnem forró vízben, addig amíg az oldat telített nem lesz. Öntsd ki egy műanyag pohárba [vagy ami van].Ezek után tedd hűtőbe, hogy kihűljön. Ha lehűlt, vedd ki a hűtőből érintsd meg.
Remélem tetszeni fog.
Elolvastam a Gy.I.K.-et, és 591-en látták ezt a kísérletet.
Ha ez már sok, akkor elnézést a zavarásért.
Üdv.:Erik
@Erik: Köszi szépen. Majd elgondolkodom rajta.
Szia Róbert!
Ezt a kísérletet egy kicsit másképp magyaráznám. Bár már több mint fél éve volt a kísérlet, talán még olvasod az új beírásokat.
A légáramlást a csőben a centrifugális erő kelti. Mivel a cső vége forgó mozgást végez, így sugárirányú mozgásra kényszeríti a levegőt, amely megegyezik a cső irányával. Így kisebb nyomású tér keletkezik a cső pörgő végén, mint a cső alsó részén. A nyomáskülönbség pedig áramlásra kényszeríti a levegőt és a konfettit is. Ezt az elvet használják a centrifugál szivattyúk is. Bernoulli törvénye szerintem itt kevésbé jelentős.
Most néztem először ezt a honlapot, sok sikert hozzá.
@Murphys: Köszi a megjegyzést. Persze, minden beírás megjelenik. =) Eddig mindenütt a Bernoulli egy tipikus példájaként találkoztam ezzel a kísérlettel. Sokat gondolkodtam azon, hogy miért kezd áramlani a cső vége előtt a levegő, ha teszi egyáltalán. De igazat adtam a nálam okosabbaknak. =)
Nagyon jó a videó, bár kicsit fura, hogy “Ha nincs nálunk kefe, akkor vegyünk elő egy gégecsövet”…
Kedves Szertár, Kedves László!
A kísérlet szerintem végtelenül praktikus. A legtöbb ember ott téved, hogy egy lakást valóban nehezebb összetakarítani, mint egy asztalt, de meg van ennek a módszernek az előnye: Ha pl. egy fészekben lakik valaki, akkor tipikusan ezzel a módszerrel érdemes takarítani, hiszen nincsen konnektor a fa tetején, a fészek rései közül kefével nem is lehet jól kitakarítani a szemetet/magvakat és az sem baj, ha a fészek bioszemete szerteszét szóródik lenn a földön.
Viszont a nagy gondom nekem is a Bernoulli tétel említésével van. Egyet értek, hogy alapvetően higgyünk a nálunk okosabbaknak, de jelen esetben kérlek írd le a forrásokat, ahol erre a kísérletre a Bernoulli törvényt húzzák rá.
Másrészt ezek szerint az okosak is tévedhetnek, ha ugyanis a fizika törvényeivel is meg szeretnénk ezt a kísérletet magyarázni, akkor pontosítsunk: A forrásaid szerint pontosan mely ponton, mely két légtömeg között alakul ki az a bizonyos sebességkülönbségből adódó Bernoulli-féle nyomáskülönbség? Ugyanis elsőre (ha egyáltalán fellép ilyen) akkor inkább ellen-hatásúnak látszik ez a gégecső felső végénél.
Remélem látod, hogy nem kötekedni akarok (hiszen a fészkemben a filmed megtekintése óta végre tisztaságot tudok tartani, könnyen és egyszerűen) pusztán fizikusként szeretném helyére tenni a dolgokat: Megkeresni, hogy pontosan hol is léphetne fel a Bernoulli-tétel.
Üdvözlettel:
Gza
Kedves Szertár, Kedves László!
Sokat forgolódtam (hála a pörgetett porszívócsőnek az azóta tiszta) fészkemben. Álom azonban nem jött a szememre egészen tegnapig, amikor is éjjel megvilágosodtam (megokosodtam) én is. Mivel megszoktam, hogy fizikai tételeket nem csak általánosságban mondunk rá egy kísérletre, hanem megmutatjuk, hogy pontosan mely ponton lép az fel, gondolkodtam, és az ötlött fel bennem, hogy csakugyan van egy erős Bernoulli tétel szerinti erő, amely bizony szívóerőt fejt ki, éspedig pofonegyszerű hasonlattal a cső felső (pörgő) vége amikor száguld a levegőben, éppen úgy viselkedik, mintha a környező levegőt fújnánk nagy sebességgel el egy álló csővég fölött… vagyis a porlasztó, a pumpás kölnis-palack stb elvével megegyezően tehát, ez egy Bernoulli féle szívóerő csakugyan. Örömmel közlöm tehát, hogy nem csak a tekintély elve, hanem az ezen a ponton kialakuló helyzet valóban Bernoulli féle szívóerőt eredményez.
Most azon rágódom már csak, hogy hogyan tudnánk kísérletileg megmérni a Bernoulli féle szívóerő és a (mások által is kézenfekvőnek látszó) centrifugális erőből származó kifelé (és végsősoron fölfelé) ható erő arányát … hogy vajon a kettő közül melyik milyen mértékben játszik szerepet a kísérletben.
Talán le kellene mérni a cső felső végének sebességét és ugyan ezzel a sebességgel álló cső vége előtt elfújni levegőt. Ebben az esetben tisztán a Bernoulli féle erő képezné a szívóerőt. A pörgetett módon kialakuló szívóerőből kivonva a nem-pörgetett-hanem-fújt módon kialakuló szívóerőt: megkapjuk a centrifugális erőből származó szívóerőt. Dolgozom rajta.