Tesztelni akartam egy új videóvágó programot. Ehhez pedig gyorsan felvettem egy kísérletet.
Legfeljebb annyit szeretnék hozzátenni, hogy soha ne gyújtsatok meg egy hidrogénnel töltött lufit! Akkor se, ha nagyon szomjasak vagytok. (Csak mert veszélyes.)
Már-már hagyomány, hogy augusztus 20-án valami tűzijátékhoz kapcsolódó kísérlet van a Szertáron.
Szerettem volna ammónium-dikromáttal szórakozni, de mivel az pont nem volt a vegyszerboltban, és rendelésre is masszív 35 ezer forintba került volna, úgy gondoltam, inkább előveszem egy régi kedvencemet, a lycopodiumos tüzeskedést. Íme:
A kapcsos korpafű Magyarországon védett. Valószínűleg ez az oka, hogy iszonyatosan nehéz beszerezni. Ráadásul nem is olcsó. Úgyhogy nyugodtan próbálkozhattok liszttel is. Egyesek szerint az is nagyon jól működik. Nekem mindenesetre nem nagyon volt vele szerencsém. Tűzbe dobva a liszt is jól néz ki, de dobozt robbantani már nem lehet vele.
Tény, hogy a spórás technikán is bőven van még mit csiszolnom, hogy igazán szép nagy tűzgolyók törjenek fel a dobozból, de kezdetnek azt hiszem, ez sem volt túl rossz.
[Ez volt minden idők legbonyolultabb Szertár felvétele. Az előkészületekre fordított hasznos idő (ammónium-dikromát, majd Lycopodium kereséssel együtt) közel 10 óra volt! Ezután találkoztam Dáviddal, hogy megcsináljuk a felvételeket. 7:30-tól kb. 9:15-ig forgattunk. Utána déltől majdnem háromnegyed ötig vágtam a nyersanyagot. Tehát összesen kb. 16-17 órám ment el erre az egyetlen kísérletre, és cirka 4 000 forintom...masszív torokgyulladás mellett. Ezt csak azoknak írom, akik puffognak, hogy miért nincs gyakrabban videó, és hogy mennyire érzem állítólag "kényszernek", hogy csinálnom kell újakat...no mindegy.]
Legutóbb az áltudományok fikázására forraltam vizet mikrosütő segítségével. Most meg azt mutatom meg, hogy mit lehet még kihozni a vízből mikróban. Mondjuk egy lájtos robbanást.
Jártatok már úgy, hogy kivettétek a mikróból a teát/kávét/kakaót, és az akkor indult forrásnak, amikor megmozdítottátok a bögrét? Még jobb, ha akkor forr el hirtelen, amikor beleszórtok még egy kis cukrot.
Hát, a mikrosütős forralás már csak ilyen.
Nem kell, hogy ásvány-, ioncserélt vagy desztvizet használjatok. Sima csapvíz is jó, bár nem árt, ha előtte felforrt már egyszer.
Épeszű ember nem tesz macskát a mikróba. Kandúrt pláne nem. Hogy miért is?
A mikrózás hozzátartozik a mindennapjainkhoz, mégis egy külön kis rejtett világ a mocsok konyha mélyén. A háztartási gépek szentjévé lehet, hogy nem is az óriási gyakorlati haszna (két perc alatt megvan benne a nyuszis kakaó, elfér rajta még a kis grillsütőm, stb) emeli, hanem a rengeteg, tiltásban megfogalmazódó, felsőbb parancsolat. Ne tegyél bele lábast! Ne tegyél bele égő gyertyát! Ne tegyél bele macskát!
Macskát? Egy városi legenda szerint valaki azért nyert pert egy mikrógyártó céggel szemben, mert az a dobozon nem tüntette fel, hogy vizes macskát nem szabad a mikróban szárítani. De hogy miért nem, ahhoz itt egy kis Szertár-videó.
Hozzáteszem, a magyarázat nem százszázalékos. Aki pontos magyarázatot ad a jelenségre, nyer nálam egy mikrosütő-tisztítási lehetőséget.
Apdét! Még jó, hogy vannak éber tekintetű és szellemileg harmatfriss blognézők, akik rögtön kiszúrják a hülyeségeimet. Nagyon helyes. Ez a cél. =) A videóban elhangzó magyarázat szép meg jó, csak mégsem nem úgy van az. Úgy is mondhatnám, nem eszik olyan forrón a mikrózott tojást. Egy jóképűbb magyarázat a hozzászólások közt olvasható. És mivel nem voltam elég egzakt a nyeremény meghatározásánál sem, mehetek hozzá mikrót pucolni. =(
