Tesztelni akartam egy új videóvágó programot. Ehhez pedig gyorsan felvettem egy kísérletet.
Legfeljebb annyit szeretnék hozzátenni, hogy soha ne gyújtsatok meg egy hidrogénnel töltött lufit! Akkor se, ha nagyon szomjasak vagytok. (Csak mert veszélyes.)
A latex-érzékenyek megint szívnak. Ebből a videóból megtudjuk, mit csinál a százas a lufiban, és hogy milyen fontosak a biztonsági figyelmeztetések.*
Az itt bemutatott kísérletet három év alattiak ne végezzék el, mert könnyen lenyelhetik az apró részeket.*
Kisgyermekek kérjék felnőtt segítségét a lufi elkötéséhez, nehogy beszoruljon az ujjuk a hurokba.*
Ha madzaggal kötnétek el a lufi száját, a madzag elvágását csak felnőtt felügyelete mellett végezzétek, mert az olló veszélyes!*
Vigyázat! Ha túlfújjátok a lufit, az kidurranhat, és megcsípheti az arcotokat, és az fájdalmas lehet.*
Fontos figyelmeztetés: Mindig mossatok kezet, miután pénzt fogdostatok, mert koszos, és tele van baktériumokkal, amik megbetegíthetnek titeket! A lufi száját hasonló okokból mindig hipós vízzel mossátok meg, majd alaposan, bő vízzel öblítsétek le.*
Soha ne fújjatok fel úgy lufit, hogy az valaki más szájában van, mert fulladást okozhat.*
A százast ne hevítsétek fel használat előtt, mert megolvaszthatja a lufit, és ti is megégethetitek magatokat! Mélyhűtött százast se használjatok, mert fagyási sérüléseket okozhat!*
Ha csak egy picit is bizonytalanok vagytok a kísérlet elvégzésében, ne végezzétek el, vagy kérjétek egy felnőtt segítségét!*
Ezt a kísérletet mindenki kizárólag saját felelősségére végzi el otthon. A Szertár készítői semmilyen felelősséget nem vállalnak a kísérletezőknél vagy harmadik félnél esetlegesen beálló károkért, legyen szó akár egészségkárosodásról, akár anyagi kárról.*
*Igen, cinikus voltam. A latex-érzékenyektől bocsánatot kérek.
Lezárult minden idők legnagyobb Szertár-szavazása. Ma fény derül arra a titokra, amely a felmérés szerint sok Szertár-nézőt tartott lázas izgalomban két héten át. Íme, a Maestro-cső!
Két hete tettem fel a kérdést, hogy vajon várjátok-e már a Maestro-csövet. A 160 válaszadó 70 százaléka tűkön ül, hogy végre megtudja, mi a frász is az a Maestro-cső. Ha feltétlezzük, hogy mindenki csak egyszer szavazott, akkor van negyven ember (a szavazók egynegyede), akiket nagyon szeretek; nekik ugyanis mindegy, hogy Maestro-cső vagy sem, alapból szeretik a blogot. Kedd este 10-ig a megkérdezettek kereken 5%-a vélte úgy, hogy ő tudja, mi a Maestro-cső. Ez a 8 ember valószínűleg a Csodák Palotájában dolgozik. Az oldalstatisztikáim alapján jó érzéssel tölt el, hogy az elmúlt két hétben rendszeresen kerültek (vissza) a Szertár blogra látogatók úgy, hogy keresőbe írták be a Maestro-cső kifejezést.
Részben a múlt heti megoldatlan technikai hiányosságért kárpótlásként, részben pedig a Maestro-cső nimbuszáért jöjjön egy Szertár különkiadás; egy exkluzív mélyöninterjú, amelyben Zsiros László Róbert beszél őszintén, szívhezszólóan a Maestro-csőhöz kötődő emlékeiről. Csak itt. Csak nektek.
Kiegészítés reggel óta
Nem, a Maestro-cső nem változott, viszont az egyik látogató (tresh) megkérdezte, miért kisebb a nyomás a nagy lufiban. Gondoltam, esetleg mást is érdekelhet a magyarázat, ezért bemásolom ide is.
"Tresh: ez egy elég bonyolult kérdés.
A két fő ok közül az egyik LaPlace törvényével magyarázható. Nagyon leegyszerűsítve ha belegondolsz, a kis lufinak jó nagy a görbülete, az egész lufi egy kis levegőmennyiséget zár körbe, nagyobb nyomást eredményez. A nagy lufinál meg fordítva. (Most arról az esetről beszélek, amikor a nagy még nem TÚL nagy.) Ezért van az, hogy minél nagyobb a lufi görbülete, annál nehezebb felfújni (pl. azokat, amelyekből állatot hajtogatnak). És nagyjából ezzel magyarázható az is, hogy miért olyan strapás egy újszülöttnek az első levegővétel. Akkor fújják fel először a kis léghólyagokat, és ehhez nem kevés erő kell. Később már könnyebben megy. 
A másik kulcselem, hogy a lufi anyaga (többnyire latex) egy elég kesze-kusza óriásmolekula-halmaz. Képzeld el úgy, mint egy kupac hajszálat, ahol a szálak össze vannak tekeredve, gubancolódva, és a szálak között is vannak gyengébb összekapcsolódások. Amikor széthúzod a kupacot (fújod a lufit), egyre kevesebb kapcsolódás lesz közöttük (egyre könnyebb fújni). Aztán eléred azt az állapotot, amikor a szálak kiegyenesednek és onnantól már azért nehéz tovább húzni (fújni), mert a max hossznál nem tud tovább nyúlni egy-egy szál.
Ennek köszönhető, hogy kis lufikkal nem lehet a végtelenségig fújni egy nagy lufit. Egy szappanbuboréknál azért lehet, mert ott nem ilyen nagy összegubancolódott molekulákról van szó.
Remélem, érthető volt, kevés csúsztatással. Akinek van hozzáfűznivalója, ne fogja vissza magát. =)"
