lufi

Vigyázz! Latexveszély!

2009. február 25.
Zsiros László Róbert

A latex-érzékenyek megint szívnak. Ebből a videóból megtudjuk, mit csinál a százas a lufiban, és hogy milyen fontosak a biztonsági figyelmeztetések.*

Az itt bemutatott kísérletet három év alattiak ne végezzék el, mert könnyen lenyelhetik az apró részeket.*

Kisgyermekek kérjék felnőtt segítségét a lufi elkötéséhez, nehogy beszoruljon az ujjuk a hurokba.*

Ha madzaggal kötnétek el a lufi száját, a madzag elvágását csak felnőtt felügyelete mellett végezzétek, mert az olló veszélyes!*

Vigyázat! Ha túlfújjátok a lufit, az kidurranhat, és megcsípheti az arcotokat, és az fájdalmas lehet.*

Fontos figyelmeztetés: Mindig mossatok kezet, miután pénzt fogdostatok, mert koszos, és tele van baktériumokkal, amik megbetegíthetnek titeket! A lufi száját hasonló okokból mindig hipós vízzel mossátok meg, majd alaposan, bő vízzel öblítsétek le.*

Soha ne fújjatok fel úgy lufit, hogy az valaki más szájában van, mert fulladást okozhat.* 

A százast ne hevítsétek fel használat előtt, mert megolvaszthatja a lufit, és ti is megégethetitek magatokat! Mélyhűtött százast se használjatok, mert fagyási sérüléseket okozhat!*

Ha csak egy picit is bizonytalanok vagytok a kísérlet elvégzésében, ne végezzétek el, vagy kérjétek egy felnőtt segítségét!*

Ezt a kísérletet mindenki kizárólag saját felelősségére végzi el otthon. A Szertár készítői semmilyen felelősséget nem vállalnak a kísérletezőknél vagy harmadik félnél esetlegesen beálló károkért, legyen szó akár egészségkárosodásról, akár anyagi kárról.*


*Igen, cinikus voltam. A latex-érzékenyektől bocsánatot kérek. 

 

 

A Maestro-cső

2008. július 29.
Zsiros László Róbert

Lezárult minden idők legnagyobb Szertár-szavazása. Ma fény derül arra a titokra, amely a felmérés szerint sok Szertár-nézőt tartott lázas izgalomban két héten át. Íme, a Maestro-cső!

Két hete tettem fel a kérdést, hogy vajon várjátok-e már a Maestro-csövet. A 160 válaszadó 70 százaléka tűkön ül, hogy végre megtudja, mi a frász is az a Maestro-cső. Ha feltétlezzük, hogy mindenki csak egyszer szavazott, akkor van negyven ember (a szavazók egynegyede), akiket nagyon szeretek; nekik ugyanis mindegy, hogy Maestro-cső vagy sem, alapból szeretik a blogot. Kedd este 10-ig a megkérdezettek kereken 5%-a vélte úgy, hogy ő tudja, mi a Maestro-cső. Ez a 8 ember valószínűleg a Csodák Palotájában dolgozik. Az oldalstatisztikáim alapján jó érzéssel tölt el, hogy az elmúlt két hétben rendszeresen kerültek (vissza) a Szertár blogra látogatók úgy, hogy keresőbe írták be a Maestro-cső kifejezést.

 

Részben a múlt heti megoldatlan technikai hiányosságért kárpótlásként, részben pedig a Maestro-cső nimbuszáért jöjjön egy Szertár különkiadás; egy exkluzív mélyöninterjú, amelyben Zsiros László Róbert beszél őszintén, szívhezszólóan a Maestro-csőhöz kötődő emlékeiről. Csak itt. Csak nektek.

 

 

Kiegészítés reggel óta

Nem, a Maestro-cső nem változott, viszont az egyik látogató (tresh) megkérdezte, miért kisebb a nyomás a nagy lufiban. Gondoltam, esetleg mást is érdekelhet a magyarázat, ezért bemásolom ide is.

"Tresh: ez egy elég bonyolult kérdés.

A két fő ok közül az egyik LaPlace törvényével magyarázható. Nagyon leegyszerűsítve ha belegondolsz, a kis lufinak jó nagy a görbülete, az egész lufi egy kis levegőmennyiséget zár körbe, nagyobb nyomást eredményez. A nagy lufinál meg fordítva. (Most arról az esetről beszélek, amikor a nagy még nem TÚL nagy.) Ezért van az, hogy minél nagyobb a lufi görbülete, annál nehezebb felfújni (pl. azokat, amelyekből állatot hajtogatnak). És nagyjából ezzel magyarázható az is, hogy miért olyan strapás egy újszülöttnek az első levegővétel. Akkor fújják fel először a kis léghólyagokat, és ehhez nem kevés erő kell. Később már könnyebben megy. ;)

A másik kulcselem, hogy a lufi anyaga (többnyire latex) egy elég kesze-kusza óriásmolekula-halmaz. Képzeld el úgy, mint egy kupac hajszálat, ahol a szálak össze vannak tekeredve, gubancolódva, és a szálak között is vannak gyengébb összekapcsolódások. Amikor széthúzod a kupacot (fújod a lufit), egyre kevesebb kapcsolódás lesz közöttük (egyre könnyebb fújni). Aztán eléred azt az állapotot, amikor a szálak kiegyenesednek és onnantól már azért nehéz tovább húzni (fújni), mert a max hossznál nem tud tovább nyúlni egy-egy szál.
Ennek köszönhető, hogy kis lufikkal nem lehet a végtelenségig fújni egy nagy lufit. Egy szappanbuboréknál azért lehet, mert ott nem ilyen nagy összegubancolódott molekulákról van szó.

Remélem, érthető volt, kevés csúsztatással. Akinek van hozzáfűznivalója, ne fogja vissza magát. =)"

CD-légpárnás

2008. március 5.
Zsiros László Róbert

A légpárnás járművek jópofa dolgok. Pláne, ha az ember nem tud aludni éjszaka.

Na persze! Még hogy a kerék az emberiség legfontosabb találmánya. Merthogy azt mondják, a kerékkel például mennyivel kisebb a tapadási súrlódás. Jó szöveg!

Az lehet éppen, hogy a hetes busz könnyebben gurul, mint hogyha alvázon csúszna át az Erzsébet-hídon és Talma sem nyomná olyan szélsebesen kerék nélkül, de minden csak viszonyítás kérdése.

Egy kis hajnali barkácsolással otthon is bebizonyítható, hogy még jobb, ha a jármű egyáltalán nem is érintkezik a talajjal…

A következő adásban (március 12.) lézerezni fogok. Meg hangot rajzolni. Iratkozzatok fel!