Kinyitottam egy felrázott doboz kólát. Azóta meg eltelt egy év. 

Persze mindig poénkodok azzal, hogy a "Szertár egyszemélyes stábja", azonban nem szabad megfeledkezni azokról, akik így vagy úgy, kövzetve vagy közvetlenül, hozzájárultak ahhoz, ahogy most áll a Szertár.

Anélkül, hogy mindenkit egyenként felsorolnék (tudom, hogy van, aki nem szívesen olvasná itt vissza magát), köszönöm a segítségét azoknak, akik a grafikában segítettek, akik tanácsokkal láttak el a videók vágásával, dramaturgiájával, és egyéb technikai vonatkozásaival kapcsolatban.

Köszönöm a barátaimnak, akik kőkeményen kritizáltak, segítettek, bátorítottak (és/vagy mindezt jelen időben is teszik).

Köszönöm a Csodák Palotájában dolgozó kollégáimnak, barátaimnak, a szemléletmódot, a közösséget, az életérzést, és azt, hogy időnként elcsórhattam kölcsönvehettem egy-két dolgot a Szertár számára.

Mindenekelőtt pedig köszönöm nektek, Szertár nézőknek-olvasóknak, hogy hétről-hétre (a kihagyásokat nem számolva) nézitek az adásokat, hozzátesztek, amit tudtok, és nem gyújtjátok fel a házat. Nélkületek tényleg nem lenne értelme.

Még mielőtt jönne a "világbéke" rész, íme a mostani Szertár-videó, és a link, amit abban ígértem.

Világbéke!