ecet

Palackroppantás. Hát ezért.

2009. szeptember 14.
Zsiros László Róbert

 Közel két hete felpakoltam egy kísérletes videót, és vártam, hogy adjatok a jelenségre magyarázatot.

Gigantikus mennyiségű levél jött. Hatvanvalamennyi. Szerencsére nagy része helyes válasz volt. (Elfogadtam azt is, hogy ha nem ugyanazokat az anyagokat írtátok, de a rendelkezésre álló infók alapján ugyanez játszódott volna le.) Igaz, így rengeteg cetlit kellett gyártanom, amiből aztán közjegyző távollétében kihúztam hármat.

Sárosi Szabolcs, Péter Áron és Bottlik Gábor most bizonyára nagyon népszerű lesz a csajok körében, ugyanis magukkal hozhatnak még valakit szeptember 18-án a Csodák Palotája új, közlekedéssel kapcsolatos kiállításának VIP tárlatvezetéssel megspékelt sajtómegnyitójára.

A többiek se csüggedjenek. Egyrészt, mert a Csodák Palotája 19-étől a nagyközönség számára is nyitva lesz végre, másrészt lesznek még játékok a későbbiekben is. 

Ja, hogy mi volt a megfejtés?

A lényeg, hogy a palackban levő por szódabikarbóna volt. Ahogy ecetet öntöttem hozzá, szén-dioxid képződött. Ez feszítette meg a palack falát. A szén-dioxid kiszorította a levegőt a palackból, így amikor nátrium-hidroxidot töltöttem bele, és összeráztam, a szén-dioxid reakcióba lépett vele, és nátrium-karbonát keletkezett. Márpedig ha a szén-dioxid már a löttyben van, akkor nem lehet a löttyön kívül is. Tehát ott nincs semmi. Vákuum. Na és ekkor jön a külső légnyomás, ami összeroppantja a palackot. Taram!

Ugyan nem a kérdéses jelenséggel kapcsolatos, de Moróné Tapody Évától is kaptam egy levelet két fényképpel:

"Két nagyon idevágó kép készült, egy kolléga készítette [Kissné Fodor Tímea]. Mivel a Torricelli-kísérletet és a víz forráspontjának nyomásfüggését igazoló kísérletet a Mont Blanc-on is elvégeztük, a maradék vizet a palackba zárva visszahoztuk és így nézett ki lent a palack. Annyira jó! (A palack Medgyes Sándorné Zsóka kezében van, aki több fizikakönyvet is írt)"

 

Azért valljuk be, a szódabikarbóna-ecet-NaOH kombó olcsóbb és kevésbé fárasztó. =)

 

Palackroppantás, de miért?

2009. szeptember 2.
Zsiros László Róbert

A Szertár megnyerte a Goldenblog fődíját. Ezt jórészt nektek is köszönhetem, úgyhogy itt egy kis viszonzás. 

Ez a webizód úgy készült, hogy csak simán a palackroppantást akartam csak megcsinálni, de ahhoz kellett valami. Az meg nem volt, úgyhogy előbb elő kellett állítani. Így két kémiai kísérlet került egy videóba…vagyis egy palackba.

A magyarázat, remélem, nem lesz túlságosan nehéz. 

Segítségképpen: az első folyadék és a por simán beszerezhető. A második folyadék (amitől összeroppan) már neccesebb…

A leveleket 2009. szeptember 9. éjfélig küldjétek el. Három ember pedig kétfős VIP jegyet kap a Csodák Palotája új – közlekedéssel kapcsolatos – kiállításának sajtómegnyitójára, szeptember 18-án. Így a szerencsések mindenkinél előbb vehetik birtokba a sok új eszközt egy exkluzív tárlatvezetésen (amit én fogok tartani, de pszt).
 

Nyers-e vagy, tojás?

2008. április 30.
Zsiros László Róbert

Négy jel, amely arra utal, hogy biztosan nyers tojással van dolgod.

Ismét beszabadultam a konyhába. Úgy is mondhatnám, közkívánatra.

Még egy korábbi adáshoz fűzte azt a megjegyzést Ize, hogy "Az is erdekes lehet, hogy hogy lehet egy tojasrol megmondani, hogy fott vagy nyers-e, annelkul, hogy feltornenk…"
Ezúton is köszönöm az ötletet!

Mivel annak idején kiveséztem a főtt tojással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, jöjjön most négy jel, amely arra utal, hogy biztosan nyers tojással van dolgod!

Ha tudtok több jelet, ne fogjátok vissza magatokat, és írjátok meg!