buborék

CD buborék

2009. augusztus 5.
Zsiros László Róbert

 Felejtsd el a szappanos vizet! Fújj buborékot CD-ből!

A videómegosztó oldalakon időről időre felbukkannak király kísérletek, vagy legalábbis annak látszó tartalmak. Ezek aztán futótűzként terjednek, boldog-boldogtalan koppintja, már ha nem kamu az egész. No, én sem vagyok kivétel.

Múlt héten bukkantam rá egy nem túl hosszú videóra egy nagyon ifjúsági tévécsatorna, nagyon kulturális műsorában. Rácuppantam a témára, keresgéltem, kísérletezgettem, és ez lett az eredménye:

 

 

Nem működik! Mit csináljak?

Ami a videóról (igen hatásvadász módon) lemaradt: eddig kb. 30-40 CD-t próbáltam végig, és nem mindegyikkel működik. Szignifikánsan rosszabb a hatásfok ott, ahol a fémréteg könnyen lejön (mondjuk egy késsel simán le lehet kaparni). Ezeknél általában már melegítéskor pici buborékok jelennek meg az olvadó CD-ben, és fújásra az egész szétszakad. Az igazán jó CD-k eddig azok voltak, amikről úgy kellett smirglivel lecsürüszkölni a bevonatot.

Segítség!!!

Ha van önök között polimerszakértő… szóval ha tudjátok, hogy mi a hiba oka, hogy lehet a "rossz" CD-ket is buborékképzésre bírni, írjátok meg.

Meg azt is, hogy hogy a frászba lehet a lakásban egyre vadabb helyekre is eljutó csillámportól megszabadulni. 

 

Ja, az inspiráló, eredeti videó: 

 

Folyik-e a szárazjég?

2009. május 6.
Zsiros László Róbert

 Sok info a szárazjégről egy videóban. Bónusz fícsörként mély erkölcsi tartalom.

Persze a cím legalább annyira hibás, mint a videóban elhangzó "hideg hőmérséklet" és a "kupak kinyitása". Mindenesetre sok mindenről szó esik ebben a videóban (például arról, hogy hogy lehet a szárazjeget megolvasztani), és sok mindenről nem (például arról, hogy mi az a fehér "füst" a pohár fölött.)

Ez a kísérlet pedig TÉNYLEG veszélyes. Nekem sem lenne szabad pl. puszta kézzel szárazjeget fogdosnom. Viszont én vagyok annyira kocka nekem már van annyi rutinom, hogy tudjam, hogy kell úgy megfogni, hogy csak minimális sérülést okozzon. 

Olyat meg TÉNYLEG soha ne csináljatok, hogy a szárazjeget bezárjátok egy edénybe*.

 

 

Egyébként folyékony halmazállapotban van a szén-dioxid a CO2-s oltókban vagy a szódáspatronban is. Csak azok ugye nem átlátszóak…

*Ezt a kísérletet max. fizika/kémiatanárral csináljátok órán, amikor a hármaspontot tanuljátok…minimum védőszemüvegben. Azt meg ne várjátok meg, hogy az ÖSSZES szárazjég megolvadjon, mert onnantól a nyomás igen gyorsan nő, ti meg igen gyorsan nem tudjátok eldobni a tégelyt…

Ez tuti kiszedi a zoxigént

2009. április 15.
Zsiros László Róbert

Aki a címet olvasva arra gondol, hogy egy nyamvadt 9V-os elemmel fogok elektrolizálgatni, az téved. Ma ismét biológiai kísérletes videó van terítéken.

Nem igazán szeretnék mélységében belemenni a stressz, szabad gyökök, reaktív oxigénfajták meg ilyenek tárgyalásába, mert félő, hogy egyből nagyot zuhanna a Szertár nézettsége. Legyen elég annyi, hogy már régóta meg szerettem volna mutatni, hogy hogy pezseg az élesztő, amikor hidrogén-peroxidba (H2O2) tesszük, de nem találtam elég érdekesen tálalhatónak. Aztán belebotlottam egy olyan kísérletleírásba a neten, amivel egy cseppet fel lehet turbózni a jelenséget. Íme.

Hidrogén-peroxidot a gyógyszertárban lehet kapni, bár túlzottan nem lelkesedem az ötletért, hogy ilyenekkel szórakozzatok. Inkább fűzzétek meg a kémia- vagy biosztanárotokat, hogy órán csináljátok. Még tán témába is vághat a katalizátorok/enzimek* kapcsán. (Röviden: katalizátor az a kémiai cucc, ami egy egyébként is végbemenő kémiai reakciót felgyorsít úgy, hogy a végén ő maga az eredeti formájában megmarad. Az enzimek meg az élőlényekben lévő katalizátorok.)

(*A kísérlet magyarázata megosztotta azt az egy stresszélettanos ismerősömet, akivel megvitattam. Valószínű ugyanis, hogy a heves pezsgésnek csak részben oka a kataláz enzim. Egy sejtben bőven akad ugyanis oxidálnivaló, amire a H2O2 ezer örömmel rá is cuppan. Ellenben a döglött sejtek nem pezsegtek. Tehát mégis lehet valami a katalázos sztoriban.)

Minimáldizájn

2009. február 19.
Zsiros László Róbert

Tudod, hogy csinálják a méhek? És miért pont úgy? Ha nem, akkor a mai adás neked készült.

Van valami egészen halovány közös vonás a szappanhártya és a méhek között.  

 

U.i. 1: A gyűrött póló szándékos. Remélem, sikerül divatot teremtenem.  

U.i. 2: Igen, a szövegnek néhol ellentmond a kép. Aki jobban megnézi, rájön, hogy hol a hiba. És miért… mindegy, nem mentegetőzöm. 

Frissítés: Akit bővebben érdekel a szappanhártyás-minimumfelületes téma, olvassa el a H2SO4 blog ide vonatkozó atomjó cikkét.