Zavar a -6 °C? Nézegesd inkább más skálákon!

Farkasordító hideg van mostanában, de talán pszichésen jobban elviselhető, ha nem túl ismert skálákon olvassuk le, hogy mit is mutat a hőmérő. Nálam éjszaka -6 °C volt. Induljunk ki ebből.

kb. -18 °N

Newton-fokban mérve nem vagyunk kint a vízből (vagyis jégből). De nem ez az egyetlen probléma. Nagyobb gondot jelent, hogy nehéz ma reprodukálni, hogy mit is érthetett Newton egy fok alatt. A kezdőpontot a víz fagyáspontjához igazította (az a nulla). De a “júliusi déli hőmérsékletet” és az ehhez hasonló meghatározásokat már nehezebb referenciapontként értelmezni. Mindenesetre, ha át szeretnétek állni Celsiusról Newton-skálára, egy hármas szorzó közelítőleg jó eredményt ad.

-6 °C

A Mårten Strömer által módosított, Anders Celsius-féle skálán 0 fokon fagy, 100 fokon pedig forr a víz. Most szerintem sokan örülnénk egy 28-30 fok körüli értéknek. Van azonban egy kis csavar a történetben, de egyelőre nem lövöm le a poént.

-4,8 °Ré

Ez éppen csak egy hangyacsápnyit hangzik jobban, mint az általunk megszokott. Az aprócska különbség abból adódik, hogy a francia Réaumur a víz fagyáspontjához igazította ugyan a skálája kezdőpontját, a víz forrását azonban 80 °Ré-ban határozta meg. Ennyit számít, hogy nyolcvanas vagy százas osztást használunk. A hidegérzeten persze lényegében semmit sem változtat.

4,35 °Rø

Most még talán egy ilyen értéknek is örülnénk, ha Celsiusban lenne. De sajnos ez Rømer-skála. A nulla fokot ott húzta be, ahol az általa használt sóoldat fagyott, a hatvanat pedig ott, ahol a víz forrni kezdett. Lehet, hogy ma már nem használják sehol, mégis ez volt az első kalibrált hőmérsékleti skála. Ráadásul Fahrenheit is az ő elképzeléseire épített.

21,2 °F

A 21 fokról talán egy kellemes késő tavaszi nap jut az eszünkbe. Már-már ledobhatnánk a nagykabátot, ha nem tudnánk, hogy Fahrenheitnál a fagypont 32 °F-nál van. A víz 212 fokon forr. Az ő nullája -17,7 °C-nak felel meg. Ez állítólag Gdansk leghidegebb telét idézte fel benne. Gondolta, ennél hidegebb úgysem lesz, legyen hát ez a kezdőpont, és akkor nem nagyon kell mínuszba menni. Az Egyesült Államokban ez a skála terjedt el, tehát Alaszkában lehet, hogy még így is röpködnek a mínuszok ilyenkor.

Arról, hogy a skála felső rögzített pontját mihez lőtte be, sok legenda kering. A legelfogadottabb verzió, hogy a saját testhőmérsékletét tekintette alapnak. De ha ez így van, akkor valószínűleg lázas volt a kalibrálásnál. De egyes változatok szerint egy tehén különböző testnyílásaiba bújtatta a hőmérőjét. De vannak feljegyzések arról is, hogy a friss lóvér jelentette számára a stabil felső pontot.

Hát, biztos szeretett kísérletezni.

106 °C*

Igen, jól látjátok. Celsius mester eredetileg ugyanis a víz forráspontját tekintette 0 foknak, a fagyáspontját pedig 100-nak. (Mondjuk, ahogy ezt később látni fogjuk, ez sem egészen a saját ötlete volt.) Egy svéd matematikus és csillagász, Mårten Strömer javasolta, hogy legyen inkább fordítva. Neki köszönhetjük tehát, hogy nem égetjük össze magunkat ha bevállaljuk az jeges vödrös kihívást. Vagyis, ööö, azt hiszem, kicsit belezavarodtam.

De nem Strömer volt az egyetlen, akit zavart, ha a jól bedurrantott szaunakályha a mínuszokba ugrott. A kettős nevezéktanáról ismert Linné is a mai változatot részesítette előnyben. No de mi köze Linnének Celsius hőmérőjéhez? Az Uppsalai Egyetem botanikus kertjének üvegházában szerette volna a környezeti viszonyokat megbízhatóan az ellenőrzése alá vonni. Ehhez viszont egy jól működő hőmérőre volt szüksége. Itt jött képbe Celsius, aki be is dobta az ötletét a kalapba – nem kis sikerrel.

Tehát ma azért tudjuk, hogy -6 foknál szétvacogjuk a fogainkat, mert Linné nem akarta, hogy megfázzanak a narancsfái. Vagy valami ilyesmi.

*Celsius nyilván nem használta a °C jelölést.

159 °D

1732-ben járunk, amikor Delisle publikálja a higanyos hőmérőjét. Igazi menőség volt ez akkoriban. El is küldött egy működőképes példányt Celsiusnak. (Innen össze tudjuk rakni a történetet.) Delisle a víz forráspontjában látta az ideális kezdőpontot, a víz viszont 150 fokon fagyott nála. De mutatott az ő hőmérője ennél magasabb (hidegebb) értéket is rendesen, ugyanis Nagy Péter cár meghívta magához Pétervárra, ami ugye nem a langymeleg teleiről híres. A Delisle-skálát az oroszok állítólag közel száz évig használták még ezután.

267,15 K

Ezt olvasva talán el is olvadnánk gondolatban, ha nem lenne olyan ismert a Kelvin-skála fizikából. Mivel az abszolút nulla (vagyis a 0 K) -273,15 °C-nál van, érthető ez a magasnak tűnő érték. A kelvinhez azonban nem csak fizikaórán kötődünk, hanem a mindennapokban is – bár nem biztos, hogy tudunk róla. Az rendben van, hogy Celsius a víz olvadás- és forráspontja közötti különbséget osztotta fel száz egyenlő részre (innen az angol centigrade elnevezés) és elvileg ezt a léptéket használta Kelvin is, a Nemzetközi Mértékegységek Rendszere (SI) azonban a Celsius-fokokat a Kelvin-skála egységeivel azonosként határozza meg. Ez pedig az abszolút nulla és a víz hármaspontjához tartozó hőmérséklet közötti különbség 1/273,16-ad része.

480,87 °R

Celsiushoz szokott szemmel leolvasva a Rankine-hőmérőt már-már zavaró lehet a hőség-érzet. A glasgow-i mérnök 1859-ben állt elő a saját skálájával. Az abszolút nulla az itt is nulla. A lépték viszont nem a Celsius-skáláéval egyezik, hanem a Fahrenheit-félével. Így már érthető a magas számérték.

Bármelyik skálát használjuk is, abban egyetérthetünk, hogy nagyon hideg van!

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Zsiros László Róbert

Tudománykommunikációs felderítő | Edutainer | A Szertár alapítója