A Kardashian-index

Kedves kutatók! Másszatok ki az elefántcsont-toronyból! Vagyis, tudjátok mit? Ennyire azért talán mégsem kéne. Mégis inkább másszatok vissza!

Ezt persze nem én mondom, hanem Neil Hall, a Liverpooli Egyetem funkcionális és összehasonlító genomika tanára a Kardashian-indexet leíró cikkében a Genome Biology hasábjain. Na persze ő sem írta véresen komolyan, mégis kapott érte hideget-meleget szakmai fórumokon és twitteren egyaránt.

No de mit keres egy kutató a twitteren? Hát ez az!

Az teljesen rendben van, hogy egy tudós rendelkezik olyan készségekkel, amelyek segítenek neki a nagyközönséggel is megértetni, miről is szól a munkája vagy az általa művelt tudományág. Ezek a kutatók kiválóan használják a közösségi média adta lehetőségeket. Nem lehet viszont, hogy néhány kolléga időnként annyira túltolja a nagy vebkettőzést, hogy az már a tudományos teljesítmény rovására megy? – ekképp morfondírozhatott magában Hall professzor, amikor előállt a Kardashian-index koncepciójával.

Kim Kardashian jelenleg az egyik legjobban felkapott amerikai celebnő – közel negyvenmillió twitter követővel. Nem szeretnénk persze vitába szállni a cikkel, hogy ez a magas szám mennyire köszönhető a hölgy veleszületett kiemelkedő színésznői tehetségének, és mennyire a lényét övező egyéb körülményeknek. Maradjunk annyiban, hogy híres, mert híres. Neil Hall szerint létezik Kardashian kisasszonynak kutatói megfelelője is, aki elismert, mert elismert. Ha az őket twitteren követők számát összevetjük a tudományos értékükkel (jelen esetben tudományos idézettségük számával), akkor képet kaphatunk arról, milyen szilárd alapon is áll az adott kutató web2.0-s karrierje. Vagy nem (1. ábra).

s13059-014-0424-0-1
1. ábra. 40 – közösségi felületeken aktív – kutató tudományos idézettségének (X-tengely) és twitter-követőinek (Y-tengely) száma. A kék a férfi, a piros a női kutatókat jelöli. (Forrás: Neil Hall Genome Biology 2014 15:424)

A trendvonal környékén twitterező és publikáló kutatók szakmai és közösségi élete harmonikusnak mondható, de azok, akik jóval fölélőttek (az 1. ábrán bekarikázva), a tudományos világ igazi Kardashianjei Neil Hall szerint. Érdemes megfigyelni, hogy mindössze egy kutatónő került ebbe a társaságba.

Ha pedig matematikailag meghatározható a tudományos citációk fényében az ideális twitter-követettség, akkor már nem vagyunk messze a Kardashian-index bevezetésétől sem.

Kardashian-index = F / 43,3C0,32

Ahol F a twitter követők, C pedig a tudományos citációk (idézettség) számát jelöli.

Hall professzor azt javasolja, hogy akinek a K-indexe 5-nél magasabb értéket ad, jobb, ha visszabújik egy kicsit az elefántcsont-tornyába.

Többek között a Kardashian-indexről is beszélgetünk majd az e heti podcastünkben. Hogy ne maradjatok le, itt tudtok rá feliratkozni.

Forrás: Neil Hall – The Kardashian index: a measure of discrepant social media profile for scientists, 2014, Genome Biology 15:424

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Zsiros László Róbert

Tudománykommunikációs felderítő | Edutainer | A Szertár alapítója

  • sdani

    Nekem az nem világos, hogy miért kellene, hogy a twitter követők száma korreláljon a citációk számával? Illetve a citációk száma a tudományos teljesítményen túl függ az adott területen dologzó csoportok számától is…

  • RbLc

    Hát ez az! Főként emiatt támadták sokan Neil Hall munkáját. Bár az elejétől elismerte, hogy ő sem gondolta ám full komolyan a felmérést.

  • http://kilatasgaleria.blog.hu ColT

    Szerintem nem az a baj, hogy kibújunk onnan, mert nagy szükség van a közérthető tudományra, annyira hülye már az átlagember. Azzal van a baj, ha a közérthetőséget a bazárisággal keverjük.

  • kukuc96

    Az elv ami miatt kéne az szerintem az hogy a twitter követők száma méri a hírességet. Az idézettség pedig a tudományos teljesítményt. És ha a világ igazságos lenne akkor a tudományos teljesítményből következne a híresség. Ezért kéne korrelálnia. És ezért lenézendő aki a vonal felett van. Mert nem tett le elegendő teljesítményt az asztalra.

  • sdani

    Szerintem ez túlegyszerűsítés. A twitter követők informálódni akarnak, szórakozni ilyesmi. Ha van egy kutató, aki évente kiposztolja az aktuális Nature cikkét, azt miért követné bárki? Ha van egy másik kutató, aki kéthetente kiposztolja a field legfontosabb új ereményeit? Még akkor is, ha ő maga, csak PNASben publikál. Hogy kit követnek az emberek az egy nagyon összetett kérdés. És a tudományos ismeretterjesztő szerepről még nem is beszéltünk. Értem én a poénfaktort a cikkben, de nekem kicsit úgy tűnik, mintha a profnak savanyú lenne a szőllő…

  • sdani

    Jaja, csak elkezdtem komolyan gondolkodni ,hogy mi mindentől függ a twitterkövetők száma, és nagyon összetett a kérdés… most jutott eszembe, hogy attól is függ, hogy egyetemen dolgozol-e, az egyetemen milyen kurzust tartasz, van-e azon az egyetemen undergraduate képzés, vagy sem.

  • RbLc

    Ha jól számolom, neki is 100 körüli a K-indexe. =)