Felmarkoltuk a kamerát és egy mikrofont és portyára indultunk, hogy fiatalokat faggassunk a DNS-ről.
Közeleg az április 25-e, a DNS-nap. Mivel azonban ez vasárnapra esik, az izgalmas programok 23-án, pénteken lesznek. Addig is hangolódjatok a témára a mostani webizóddal. Mielőtt továbbgördítetek a válaszokra, próbáljatok meg válaszolni magatokban.
Mi a DNS?
Összességében minden megkérdezettnek elég jó fogalma van arról, hogy mi célt is szolgál a DNS. Az már más kérdés, hogy többször gondot okozott, hogy mi is bújik meg pontosan a három betű mögött. Gyorsan hozzáteszem: szerintem ez nem olyan nagy baj. Amíg a funkciójáról van fogalmuk az embereknek, addig nincs nagy gáz.
Kromoszómák (DNS-ek, csak meghatározott rendben feltekeredve)
Elkövettem azt a hibát, hogy feltettem egy nem túl pontosan megfogalmazott kérdést: hány kromoszómája van egy embernek? Nyilván helyesen úgy hangzott volna, hogy egy emberi testi sejtben hány kromoszóma van? A pontosított kérdésre a válasz 23 pár, azaz 46. Viszont így akár a nagyon-nagyon sok is elfogadható lenne. Mea culpa. Legközelebb sokkal jobban figyelek.
Természetesen a férfiak és nők sejtjeiben ugyanannyi kromoszóma van. Ha pedig már felvetődött az XY kérdés: A kromoszómák nagy része X alakú. Mégis kifejezetten az ún. ivari kromoszómapárt szokták X-szel vagy Y-nal jelölni. Nők esetében mindkét ivari kromoszóma X alakú, míg férfiaknál az egyik X, a másik Y. A többi 22 kromoszómapár alakját nézve nincs különbség férfiak és nők között.
Miből épül fel a DNS?
No ez egy hard core kérdés volt. Pláne, amilyen sunyi alattomos módon tettem fel. A DNS gerincét egy ún. foszfát-cukor váz építi fel: ebben a dezoxiribóz nevű cukrokat egy-egy foszfát csoport kapcsolja össze egy hosszú lánccá. (Tehát cukor és foszfor tuti, hogy van a DNS-ben.) Két ilyen láncot kötnek össze az ún. nitrogéntartalmú bázispárok. Négyféle bázis fordul elő a DNS-en (adenin, citozin, guanin és timin). A genetikai információ ezeknek a sorrendjéből olvasható ki.
A fehérje kapcsán ismét volt egy apróbb pontatlanság a megfogalmazásomban. A DNS-t valóban rengeteg fehérje veszi körül. Tehát van rajta. A DNS viszont nem tartalmaz fehérjét. Sőt, a DNS az, aminek a tárolt információi alapján a különböző fehérjék készülnek!
Képekkel illusztrálva
Aki még ennél is többre vágyik, annak ajánlom figyelmébe Nádori Gergely, a Béka blog szerzőjének DNS-es prezentációját.
No meg persze a DNS-nap hivatalos honlapját.
Ha tőlem kérdezted volna, hogy mi az a DNS:
azzal azonosítják az előlényeket
végülis (szerintem) nem mondtam olyan nagy hülyeséget…
amúgy a jó a videó, jó lenne több ilyen közvéleménykutatás is
lehetne majd csinálni egy hasonlót fehérje/nukleinsav kérdéskörre is, biokémia rulZ:D
Domain Name Service. És tuti kifutsz a világból
Ami azt illeti, most az egyszer kritikus leszek. Ha az utca emberének hülyeségét (jobb esetben nem) akarom hallgatni, felmegyek a jujj.hu-ra… Sokkal jobban örülnék (és szerintem sokan mások is) egy kísérletes vidinek.
Persze ettől még faja minden, de ez most nem jött be… sry
Ettől még hajrá szertár (Y)
Testi sejtek száma * 46 + ivarsejtek száma * 23. Szerintem.
Miért írtad ki:
“Összesen valóban nagyon sok kromoszómánk van”
Tudomásom szerint 46,nemde?
Fain rész.Egyszer volt nálunk Debrecenben is ilyen közvélemény kutatás.Arról kérdeztek, hogy milyen korosztály érdeklődik jobban a jövőre nézve vagy a jelenre.BOCS ez nem tartozott ide de mind1.Jó a közvélemény kutatás.Lehet hogy a köv. vidi a DNS-ről fog szólni?
@Angelzzz: teljesen jogos. továbbra is a kísérleteké lesz a főszerep. ezt a dns naphoz csináltam teasernek. iszonyat sokáig tartott leforgatni, meg megvágni a kész anyagokat, ezért már nem fért bele egy kísérletes videó elkészítése is. a határidő miatt meg ez kötöttebb volt, mint egy kísérletes. néha talán lesz ilyen vagy valami hasonló, de rendszer nem lesz belőle.
@gg630504: és hány testi sejtünk van? =)
@elektron: sejtenként 46. összesen lásd gg630504 előző hozzászólását.
@elektron: sőt, mielőtt bárki belém kötne: testi sejtenként (vörösvértestek kivételével). =)
Nem belédkötésképpen mondtam,remélem nincs harag:)
Amúgy,kösz a videót, nem jutott volna eszembe csak úgy a DNS-ről olvasgatni.Ensembl.com nem semmi adatbázis,jó lenne tudni angolul:)
höhö
(testi sejtenként 46 + ivarsejtenként23*x)*y
x legyen korrekciós faktor, amely figyelembe veszi az ivarsejtek érési folyamatát,
y legyen korrekciós faktor, amely figyelembe veszi a hibás sejteket.
VVT: nem sejt, szóval nem kell kiemelni:) Viszont vannak betegségek, ahol VVT-k ben sejtmag jelentkezik, bár ekkor inkább erithrocitákról beszélünk:)
sziasztok!
Jó lenne ha jelölnétek, hogy honnan vagytok. Sok szempontból is. Most pl örömmel olvastam , hogy Rupert debreceni! Ha vagytok még itt a szertar.com-on debreceniek, HAJDÚ bihariak kérlek jelentkezzetek.
Pl: kocsival fel pestre a flashmobra,
vagy helyi szinten szerveződő termtudos programokat vállvetve támogatni
vagy…
Jó lenne ha jó értelemben felforgatnánk egy kicsit Debrecent!
Adjatok egy fix pontot…
fegyverimi
@fegyverimi: Nem egészen vagyok Debreceni.Csak ott voltunk vásárolni meg ilyesmi.Tiszalúci vagyok Miskolc melletti nagy község.
Én most írok először de a szertárt már nagyon rég óta nézem.
sry 
De azért mindent bele!
Nekem nem igen tetszet.De egy kísérletes vidinek jobban örültem volna.
@VG: ez a videó, mint ahogy a végén ott is van, nem kifejezetten egy tipikus szertár-videónak készült, sokkal inkább egy nagyobb összefogásként létrejövő dns-napi “kampányvideó”. a héten lesz kísérletes is. igyekszem minél hamarabb megcsinálni (bár per pillanat olyan náthás vagyok, hogy a szememen alig látok ki).
Szia Róbert.
Szerintem elírtad a bejegyzésben a 25-ét (ott a legelején). A videóban is, és a hivatalos honlapon is 23 van
Gondoltam szólok 
JAAAAAAJ Én kérek elnézést
(( Most esett le bocsi 
Robi! Nem ütközik a személyi jogokba, hogy felveszed őked, vagy megkérdezted őket, vagy lehet csinálni?
@Martin: mindenkit tájékoztattunk, hogy honnan vagyunk, mihez csináljuk a videót. ennek fényében válaszoltak, vagy – gyakrabban – küldtek el. Olyan is volt, aki utólag mondta, hogy ne használjuk fel a róla készített anyagot. Azt ott helyben töröltük.
Dns: azonosító,és még kitudja hogy mi. amit jó ha nem buzerálunk, mert kinőhet a harmadik lábunk. jól gondolom azt, hogy a dnsben vannak azok a dolgok, ami szerint alakul az életünk,testünk, létünk? Majdnem azt írtam hogy bios.
DDD lőjetek le ha baromságot írtam, így felkelés előtt ez jutott az eszembe 
@Marez: Ha lenne 1 puskám inkább magamat lőném le amiért elolvastam amit írtál.na jó reggel nekem se jutna eszembe jobb.
@Zsiros László Róbert: Most akkor vasárnaponként lesz videó?Nem sürgetés képen, csak tudni szeretném.
@fegyverimi: Én benne lennék, csak mond meg mikor és hol.
@fegyverimi: Én is debreceni vagyok, bár a szertárnak csak az adásait nézem.
Rupert bocs. nem bírtam kihagyni
DDD” látom hatásos voltam. :]”
amúgy:
polinukleotid lánc; a sejtek és bizonyos vírusok örökítőanyaga.
—————————————————————————
DNS – Dezoxiribo-Nuklein-Sav: F. Miescher által 1861-ben felfedezett, minden élő sejtben (elsősorban a kromoszómákban) megtalálható foszfortartalmú, polimer szerves anyag, amelyről O. Avery 1944-ben bebizonyította, hogy az átöröklés anyagi hordozója. A DNS polimert felépító alapegységek a négy nukleotid (A = adenilsav, C = citidilsav, G = guanilsav, T = timidilsav), ezen egységek egymásutánja a nukleotidsorrend, amely egy hírszöveg betűsorához, vagy egy számítógépprogramhoz hasonlóan rögzíti az örökletes információt. A DNS molekula térbeli szerkezetére 1953-ban J. D. Watson és F. H. C. Crick (Nobel-díj 1962) által javasolt kettős-hélix modell azért korszakos jelentőségű, mert ez a szerkezet érthetővé teszi, hogyan képes az öröklési anyag megkettőzödni (replikáció), magyarázatot kínál az öröklés konzervativizmusára és változékonyságára (mutáció), valamint magyarázza a genetikai anyag információraktározó és információátadó képességét. Némi leegyszerűsítéssel állítható, hogy míg a sejt összes DNS-e, a genom, felelős a teljes öröklésért, a DNS óriásmolekula egy-egy meghatározott (átlagban néhányezer nukleotid hosszúságú) szakasza azonosítható az átöröklés alapegységével, azaz az egy tulajdonságot (egyetlen fehérje szerkezetét meghatározó) génnel.
@Rupert: nem vasárnaponként, de per pill nem tudok nagy rendszerességet tartani. igyekszem, és mihelyt tudok, teszek fel új videót.
Miért hagyja le mindenki a 2-est az elejéről?:P Kémiásan 2-dezoxiribo-nukleinsav. Ejnye…
RNS nap nincs?:D
@GeneralWert: hahaha, szerintem kikerekedett volna a szemem, ha valaki ezt válaszolj. =) az majd a fehérje nap előtt lesz. =)
szegény Wilkins forog a sírjában – őt is illene megemlíteni
@GeneralWert:
Pont ezt akartam írni! Beelőztél.
Amúgy kár, hogy ilyen utcánkérdezősdinél engem soha nem találnak meg. Pedig erre tudtam volna válaszolni. ( Bioszemeltszint szerdán (Y) )
Jé én elösször azt hittem a Domain Name System-re gondolsz