Megmondható-e a lefolyónál kialakuló örvényből, hogy melyik féltekén vagyunk? Nem? Vagy mégis? Na hogy is van ez?
Ha már sikerült eljutnom olyan helyre, ahol fejjel lefelé járkálnak az emberek, lefelé másznak fel a fára a koalák, és az ég felé szökdelnek alá a kenguruk, gondoltam, előveszem a jó öreg Coriolis-erő témát.
Ez a fránya látszaterő lépten-nyomon tetten érhető a ciklonok forgásirányában, az észak-déli irányú sínpárok aszimmetrikus kopásában vagy abban, hogy a lassú – vagy még inkább nagy – víz hogyan mos partot kanyarban.
No de akkor mi a helyzet a lefolyóval? Másfelé forog-e az örvény Budapesten, Miskolcon, Mátészalkán és Debrecenben, mint mondjuk Sydneyben, Melbourne-ben, Koomában vagy Thredboban? Shapiro és munkatársai a DNS szerkezének leírásáért* járó Nobel-díj évében kísérletileg igazolták, hogy a Coriolis-erő bizony hatással van a lefolyónál a vízörvény forgási irányára. (Persze már jó száz évvel azelőtt is voltak hasonló kísérletek.)
Akkor nincs miről beszélni. Vagy mégis? Végezzük el együtt a kísérletet, és csináljunk egy statisztikát!
Még mielőtt kritika érné a kísérleti beállítást: azok, akik azt állítják, hogy a Coriolis-erő hatására a két féltekén különböző irányban örvénylik a lefolyóban a szmötyi, azok egyben azt is állítják, hogy ez az erő önmagában elég ahhoz, hogy meghatározzuk, melyik félgömbön állunk éppen. (Rengeteget hallottuk ezt az érvelést a Csodák Palotája Coriolis szobájánál állva. Volt olyan látogató is, aki olyannyira nem fogadta el az övével ellentétes magyarázatot, hogy felháborodva állt tovább, mondván, mi elferdítjük a valóságot – bár nem pont így fogalmazott.)
Végezzétek el ti is ezt a pofonegyszerű kísérletet, majd a tapasztalataitokat jelöljétek az alábbi űrlapon!
Jövő vasárnap megnézzük az eredményt!
*Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a DNS kettős hélixe mindkét féltekén ugyanúgy csavarodik. =)
)
